logotype
img1
img2
img3
img4
img5

Szelidi-tó - Turisztika (Látnivalók a környéken)

Városi Képzőművészeti Gyűjtemény (Katona István ház, Hunyadi János utca 2.) A gyűjtemény alapját a Rómában élő, kalocsai születésű pap-festőművész Prokop Péter (1919-) ajándékként adott képei képezik. A gyűjteményben találhatók még jeles képzőművészek ajándékba, illetve letétbe kapott képei. Renoválás miatt a gyűjtemény jelenleg nem látogatható.
Forrás: www.kalocsa.hu

 

Vasútállomás (Kossuth Lajos utca 64.) A népművészeti motívumokkal díszített állomásépület egyik, korabeli bútorokkal berendezett, falait kalocsai falpingálással díszített váróterme látogatható.
Forrás: www.kalocsa.hu

1735 és 1754 között épült olasz barokk stílusban, egy fő- és két mellékhajóval, két toronnyal és nagyon magas homlokzattal. A főszékesegyház építését Patachich Gábor érsek (1733-1745) kezdte el. A terveket minden valószínűség szerint Mayerhoffer András (1690-1771) készítette. A templom építésében kalocsai kőművesek mellett a pesti kőfaragó céh tagjai is részt vettek. Az építéssel párhuzamosan készültek a belső berendezési tárgyak. A székesegyházat 1754-ben szentelték fel, de külső és belső díszítőmunkák később is folytak. A templom 64 m hosszú, 24 m széles, a főhajó belső magassága 19 m. A tornyok magassága 65 m. A templom két tornyának sisakja és tetőszerkezete 1795. júl. 18-án egy villámcsapás következtében kigyulladt és leégett.
A három harang leesett és összetört. A megsérült tornyokat és tetőzetet Kollonich László érsek (1787-1817) hozatta rendbe, az összetört harangokat újraöntette. A ma is látható klasszicista toronysisakok 1799-1800 között készültek. A templom mai formáját az 1910-12-ben végzett rekonstrukció és régészeti feltárás nyomán kapta. A munkálatokat Foerk Ernő (1868-1934) és a kalocsai születésű Petrovácz Gyula építész vezette. Ekkor készült a szentély alatti érseki kripta, a két sekrestyét összekötő, szentély körüli körfolyosó és a baldachinos főoltár. Új, valamivel magasabb, huszártoronnyal díszített tetőt kapott az épület. A mellékhajókon lévő ablakokba Zsellér Gyula üvegfestő által festett, a magyar szenteket ábrázoló képek, a főhajó ablakaiba pedig egyházi jelvényeket ábrázoló képek kerültek. A főszékesegyház helyén korábban már három templom állt. Az első, Szent István idejében épült templom maradványait 1869-ben Henszlmann Imre (1813-1889) találta meg a mai főszékesegyház déli oldalánál és kisebb mértékben az épületen belül végzett ásatások során. Foerk Ernő a 20. század eleji régészeti feltárás során megtalálta az első székesegyház szentélyének maradványait. Az ásatás során került elő Győri Saul érsek (1192-1202) maradványait tartalmazó érintetlen kőkoporsó, akit az első székesegyház szentélyében temettek el. E két ásatás eredményeiből és más korabeli templomok analógiáján rekonstruálható az első két kalocsai székesegyház. A templom belső félköríves szentélyében található a főoltár, fölötte négy vasbetonból készült, műmárvány borítású oszlopon nyugvó baldachin. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Leopold Kupelwieser (1796-1862) bécsi festőművész készítette 1857-ben A szentély két oldalán vannak a kanonoki stallumok és az érseki trónus. A szentély és a főhajó csatlakozásánál két oldalon két királyszobor áll, alattuk két domborművel. Az északi oldalon lévő szobor Szent István királyt, az alatta lévő dombormű Asztrikot ábrázolja, amint átnyújtja a koronát Istvánnak. A déli oldalon lévő szobor Szent László királyé, az alatta lévő domborművön Szent László átadja a bácsi érseki székhely alapítólevelét a kalocsai érseknek. A szobrokat Andreas Halbig (1807-1869), a domborműveket Izsó Miklós (1831-1875) készítette. A két mellékhajóban hét mellékoltár található, négy az északi, három a déli mellékhajóban. A főhajó mennyezetét öt nagyméretű stukkó díszíti, melyek 1768-70 között készültek. Az orgona felöl az első Szent Jeromost, a második Szent Ágostont, a harmadik Szent Ambrust, a negyedik Nagy Szent Gergelyt ábrázolja. Az ötödik a győzedelmes egyházat szimbolizálja. A templom orgonáját, melyet a pécsi Angster orgonaépítő cég készített, 1923. okt. 26-án adták át. A korábbi orgonát az 1. világháború alatt hadi célokra leszerelték. Az új orgona három manuállal és 3.560 síppal rendelkezett. Az orgonát 1985-ben felújították, növelték a sípok számát és modernizálták a levegőellátó berendezést. Jelenleg az orgonának 4.668 sípja, 64 változata és 3 manuálja van. A templom hármasosztású homlokzata a két torony és a közöttük lévő főhajó beosztását követi.
A középső homlokzati rész tetején lévő bábos kőkorlát előtt három egészalakos szobor található. A középen Szűz Mária, a déli torony mellett Szent Péter, az északi mellett Szent Pál szobra áll. A homlokzat vízszintesen is tagolódik. A középső és a felső párkányok között, a homlokzat középső részén található Patachich Gábor, a templomépítő érsek kőből faragott címere. A középső íves párkány alatt látható Andrejka József (1859-?) Magyar szentek Máriával című domborműve. A szentély melletti északi kápolnában helyezték el Érseki Kincstárt, melyet 1988. aug. 19-én nyitottak meg.
Forrás: www.kalocsa.hu

Viski Károly Múzeum (Szent István király út 25.)

A tájmúzeumként működő múzeum elődjét, a Városi Múzeumot 1932-ben alapították. Jelenlegi helyén 1971 óta működik. Legnagyobb állandó kiállítása a „Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben” Kalocsa és a környék újkori történetét és a kalocsai népművészet kialakulását mutatja be. A múzeumban látható az egykori jezsuita gimnázium ásványtára és éremgyűjteménye. A múzeum naponta (hétfő kivételével) 9-17 óra között látogatható. November 1. és március 15. között zárva tart, de a (78) 462-351-es telefonszámon tett előzetes bejelentés után fogad csoportos látogatókat.
A Viski Károly Múzeum a Kalocsai Sárköz tájmúzeuma, tagja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének. Gyűjtőterületéből kiemelt fontosságú a történeti Kalocsa, nevezetesen: Kalocsa, Homokmégy, Drágszél, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek.
A múzeum jogelődje a városháza folyosóján alapított kiállítóhely, melyet Antalffy Sándor polgármester, dr. Kujáni Ferenc kanonok és r. Gábor Lajos festőművész buzgólkodása eredményeként 1932. június 2-án nyitották meg. A háborús pusztítások után Laszczik Ernő szervezte újjá a gyűjteményt. 1963 áprilisában a Megyei Tanács kezelésébe került, s része lett a megyei múzeumi szervezetnek. A Városi és a Megyei Tanács 1970-ben határozta el a kalocsai néprajzi-helytörténeti gyűjtemény önálló tájmúzeummá fejlesztését. A Belvárosi Iskolát 1970. november 1-jén múzeum céljára adták át.
E négy évtized alatt gazdag gyűjteményeket halmozott fel a Viski Károly Múzeum, Pécsiné Ács Sarolta, Dr. Bárth János és Romsics Imre igazgatók irányításával. A Kalocsai Sárköz átmenetet képez a Dunántúl és az Alföld között. A Duna összekötötte e két tájegységet és lakóit. Történelmi meghatározottságát is e földrajzi feltétel adja. Ennek következtében a Kalocsai Sárköz régészeti leletekben, történeti, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben nagyon gazdag.
A múzeumi tárgyakat és dokumentumokat hat gyűjteménybe és négy segédgyűjteménybe rendezve őrizzük. A 7000 darabos néprajzi gyűjtemény igen változatos, benne textíliák, bútorok, cserépedények, archív fotók, fa, gyékény, vas, üveg stb. használati eszközök. A legértékesebb és legérdekesebb része a textilgyűjtemény, mely megőrizte számunkra a kalocsai népművészet és népviselet különböző korszakainak emlékeit, a XIX. század közepétől napjainkig.
Az utóbbi évtizedben számos régészeti föltárást folytattunk a múzeum gyűjtőterületén. Különösen érdekes a homokmégy-székesi köznépi temető (X–XI. század) és a harta-freifelti honfoglalás kori temető. Leleteink közül kiemelkedik továbbá a homokmégy-halomi, honfoglalás kori rovásírásos csontlemez és az ugyanott feltárt avar temető.
A Viski Károly Múzeum 1981-ben nyitotta három állandó kiállítását, melyek koruk ellenére felejthetetlen élményt nyújtanak látogatóinknak.
A Népek, életformák, hagyományok c. kiállítás a Kalocsai Sárköz népcsoportjainak XVIII–XX. századi életét, kultúráját mutatja be. A termekben együtt jelenik meg a népélet és a történelem. Mivel a kiállítás elsősorban az egymást követő korok paraszti életformájának alakulását, valamint a pota néprajzi csoport hagyományrendszerének sorsát követi, leggyakrabban néprajzi tárgyak illusztrálják és fejezik ki a mondanivalót.
Az ásványok és az élet c. kiállításunk az egykori kalocsai jezsuita főgimnáziumban létrehozott ásványtárat mutatja be, eredeti bútorokban, eredeti feliratokkal, a XX. század eleji kiállítási elvekhez híven. A kiállítási mód a Magyar Nemzeti Múzeum régen megsemmisült első ásványtani kiállítását idézi, amelyhez hasonlót a bécsi és a prágai nemzeti múzeumok máig is megőriztek. A szertár legtekintélyesebb kezelője a mineralógus szerzetes tanár, Tóth Mike volt. A jelenleg is látható ásványtárat 1906–1908 között rendezték be a Tóth Mike tervezte bútorokba.
A kalocsai éremgyűjtemény – a csaknem 11 ezer darabra szaporodott gyűjteményt 1944 után háborús károk érték, de az államosítást követően a gimnázium tanárai megmentették a szétdarabolódástól és megőrizték, majd 1979-ben az akkor csaknem 8500 db-os gyűjteményt átadták a Viski Károly Múzeumnak. A megcsonkítás ellenére is szemlélteti egy valamikori gimnáziumi szertár gazdagságát.
Forrás: www.kalocsa.hu

Dunapataj múzeumának neve a település majd ezer évig használt nevéből, a „Pataj” helynévből ered – Pataj múzeuma a Pataji Múzeum.
A Pataji Múzeum Dunapataj nagyközség közigazgatási területén található kulturális, (nép)művészeti, történeti, néprajzi értékek gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik. Ezen kívül a múzeum közművelődési tevékenységet is folytat pl. kiállítások, hangversenyek, iskolai rendezvények és egyéb kulturális események szervezésével. A Pataji Múzeum egyedülálló épületeivel és a bennük található gyűjteményekkel Dunapataj és a Szelidi-tó egyik fontos látnivalóját kínálják a látogatónak. A település és a tó iránt érdeklődő nagyközönség, illetve szakemberek számos érdekességet és információt kaphatnak a Múzeumban.

 

 

 

 

 

 

 

 


Fotó: Schill Tamás
A múzeumnak több épülete van, különböző feladatokkal. Állandó, néprajzi kiállítás a tájházban található. Az erdélyi stílusban épült, kazettás mennyezetű unitárius templomban számos alkalommal kerül sor időszaki kiállításokra – főleg képzőművészeti témában. A Pataji Múzeum lehetőség szerint folyamatosan végez gyűjtést: minden olyan tárgy, dokumentum, fénykép stb. a múzeum gyűjteményébe kerül, amely a községgel vagy a Szelidi-tóval kapcsolatos.
Elérhetőség
Cím: Pataji Múzeum – helytörténeti gyűjtemény 6328 Dunapataj, Ordasi u. 7.
Levélcím: 6328 Dunapataj, Ordasi u. 7.
Telefon/Fax: +36-78-425-972
Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Munkatársak
Schill Tamás néprajzos muzeológus +36-70-334-9634
Végzettség: SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, néprajz szakos bölcsész, 2008.
Kutatási területe: Dunapataj néprajza, településnéprajz, helytörténet, archív fotók kutatása
Nyitva tartás
Hétfő-Csütörtök 10-12, 13-15 (Minden egyéb esetben kizárólag előzetes időpont egyeztetés alapján fogadjuk a látogatókat. Csoportoknak javasoljuk az előzetes egyeztetést telefonon.)
Belépőjegy
Felnőtt: 200 HUF
Diák, nyugdíjas: 150 HUF
Múzeumi rendezvények ideje alatt (koncert, kiállítás-megnyitó) a belépés ingyenes – kivéve, ha a szervezés másként nem dönt.
Távolság:
Forrás: www.patajimuzeum.hu