logotype
img1
img2
img3
img4
img5

Szelidi-tó - Turisztika (Látnivalók a környéken)

A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. A lösztalajba vájták kézzel azt a ma már több mint 1200 présház-borospincéit, ahol a hajósi borok érlelődnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten - a településtől mintegy három kilométerre - helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék.
Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dészmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben.Az első présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. Ezekből csak 1-2 maradt mára fenn.
A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült, ami a község tulajdona.
1851-es adatok szerint Hajóson 553 holdon termeltek szőlőt és 363 pince volt. 1874-től a falu pincecsőszöket alkalmazott. Az 1890-es évekre a szőlőterület 1200 holdra, a présházak száma 850-re nőtt.
A gyarapodás mellett csapások is érték a pincefalut: ezek közül legnagyobb a filoxéravészés és a peronoszpora. Az 1874. és 1879. évi termés a hatósági intézkedések ellenére szinte teljesen megsemmisült. A megoldást az ellenállóbb homoki fajták és amerikai alanyra oltott európai nemes szőlővesszők jelentették, illetve a permetanyagok kedvezményes árusítása. Az 1900-as évek elejére állt vissza a termelési rend, az öregek elmondása szerint ekkor emelkedett a márkás homoki borok közé a hajósi vörösbor.
Az ekkor épült pincék már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg.
A harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült, persze már az új technológiával. 1935-ben 1812 holdon termesztettek szőlőt, melynek termése évi mintegy 25-30 ezer hektoliter volt.
A háború után a falu lakosságának kitelepítése súlyos csapás volt a pincefalura: a gazdáktól elvették házaikat, pincéiket. A betelepülők nem értettek a szőlőtermesztéshez, borkészítéshez. A hatvanas évekre a hajósiak visszavásárolták házaikat, pincéiket, kezdett visszaállni a rend. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatűr de teljes komforttal.
A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.
1982-től kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsősorban német nyelvterületen. A kapcsolódó eseményeken sokezres tömeg gyűlik össze a pincefaluban és annak hűs présházaiban, hogy egy pohár hajósi bor mellett beszélgessenek.
2003 óta szeptember közepén szüreti fesztivál is színesíti a Pincefalu életét.
Nem esett még szó a pincefalu legfontosabb lakójáról: a hajósi borról.
A homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját.
Legfontosabb vörösborfajták: Kékfrankos, Cabernet Franc és Sauvignon, Zweigelt és Pinot Noir. A Kadarka régen Hajós zászlósbora volt, azonban mára kezd eltűnni, mivel kevésbé alkalmas a modern technológiával való termesztésre. Fehérborokban a cserszegi fűszeres és az olaszrizling a legjellemzőbb.

Nagyobb térképre váltás
Forrás: T.Kiss Tamás-Tibori Tímea: Hajósország /Művelődéskutató intézet, Budapest 1988/

A kontinensünkön páratlan méretű és színvonalú szabadtéri Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park négy fő kiállítási szakterületből áll, de jelenleg is folynak munkálatok a teljesebb összhatás elérésének érdekében.

A fegyvermúzeumban kiállításra került a Magyar Honvédségben rendszeresített pisztolyok, puskák, géppuskák, kézi fegyverek szinte teljes arzenálja, és itt található meg a szenzációszámba menő, rendkívüli érdeklődésre számot tartó, Kádár János által használt és gyűjteményéhez tartozó vadászfegyverek összessége is.

A múzeum második fő kiállítási csoportja a magyar tüzérség fő- és kiegészítő eszközeit ábrázolja, a tüzér katonák korhű egyenruhájával, öltözékével és egyéb segédeszközeivel együtt. Aki viszont a kicsinyített változatokra, a miniatürizált harcászati eszközökre kíváncsi, az bőven kielégíthető érdeklődését az eddigi tapasztalatok alapján kiemelten látogatott makettházban. A liliputi méretekben kialakított látnivalók nemcsak a hadászati eszközöket mutatják be abszolút pontossággal, hanem a különböző csatákban, háborúkban alkalmazott manőverezési megoldásokat és a stratégiailag megalapozott, szinte hadművészetnek nevezhető felhasználási, alkalmazási módokat is.

A 68 ezer négyzetméteres kiállítási tér leglátványosabb, minden korosztály figyelmét felkeltő, több mint 3 hektáron elhelyezkedő része a szabadtéri haditechnikai park és a hozzá szervesen illeszkedő, kronológiailag és stílusában is illő szoborpark. Itt gyakorlatilag a Magyar Honvédség történetének összes kiemelkedő korszaka végigkövethető, szemléletesebb és talán áttekinthetőbb képest festve a magyar történelemről, mint bármelyik históriás könyv vagy az általános, illetve középiskolai szakirányú tankönyvek tárháza.

Akik kevésbé érdeklődnek a haditechnika, a hadtörténet iránt, azoknak is felejthetetlen élményt nyújt a rendezett, igazi katonai felvonulási alakzatban elhelyezett gépek és hadi eszközök egymást kiemelő látványa. A több ezer kiállított darab közül kiemelkedő történelmi események kötődnek például a T-34-es tankokhoz, a különböző fejlettségi fokozatú, a hadászatot forradalmasító lokátorokhoz, az érdekes látványt nyújtó páncélozott harcjárművekhez és a legendás rakétakilövő állomásokhoz.

A repülés, a repülőgépek szerelmeseinek ritka és emlékezetes órákat nyújthatnak az itt hajtóműveikkel együtt kiállított, szinte felszállásra kész állapotra helyreállított katonai repülőgépek. A MIG-15-ös, 17-es, 19-es, 21-es, 23-asok mellett a kuriózumnak számító SZU-22-es is látható, de találkozhatunk az Öböl-háborúból hírnevet szerzett SCUD- rakétával is csakúgy, mint a különböző típusú és felszereltségű helikopterekkel.

A négyesztendős, időt és energiát nem kímélő, megfeszített munkával létrehozott, számtalan országos és nemzetközi hírű szakember teljes elismerését kiérdemlő haditechnikai látványosság, amelyet kora tavasszal a köztársasági elnök adott át ünnepélyes keretek között, május óta tízezreket vonzott.

Az idegenforgalmi kiadványokban is fő helyen szereplő, éves szinten akár 100-150 ezer Kecelre látogató potenciális turistát jelentő fegyverarzenál már a külföldiek érdeklődését is felkeltette.

A vendégkönyv tanúsága szerint Európa valamennyi államából voltak már látogatók, ami az Európai Unióba való mielőbbi csatlakozáshoz is nagyban hozzájárulhat. De Európán kívül is több tengerentúli delegáció magyarországi tervei között szerepelt a keceli Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park. Sőt a sokoldalú kapcsolatokra jellemzően felélénkült a szakterületen dolgozó külföldi tudósok, történészek és a magyar szakemberek közötti párbeszéd is.

Remélhetőleg ez a fajta kontaktus a Pintér Művek segítségével még szorosabbá és elmélyültebbé válhat, hogy pozitív például szolgáljon, és hirdesse a világban a fegyverek, hadászati eszközök békés célú hasznosításának lehetőségét, és alkalmat adjon a különböző népek, nemzetiségek egymásra találásának Kecelen, az Európa-hírűvé vált Pintér Művekben.

További információk:

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Hadtörténeti Park

6237 - Kecel

Rákóczi úti ipartelep

+36 (78) 420-199

  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.

Bugacpuszta a Duna-Tisza között a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb területe. Már az 1930-as években is kedvelt idegenforgalmi célpont volt. A természet védelme olyan kuriózumokat örökített át a múltból, mint az ősborókás, a sík területek vadvirágokkal díszített legelői a régi pásztoréletet idéző építmények és az őshonos állatvilág. Az ideérkező vendégek a szabadon legelésző szürkemarhák és racka birkák között sétálhatnak és akár meg is érinthetik őket. A vendégek egészen természetközeli állapotba kerülhetnek a nemzeti park területén, hiszen itt nem láthatók mesterséges építmények, karámok.
Bugaci Karikás Csárda a puszta "bejáratánál" helyezkedik el, itt az érkezőket népviseletbe öltözött felszolgálók fogadják.
Először a Pásztormúzeumot érdemes meglátogatni, itt megismerhetik a pásztorok életét. Az istállókban kb. 100 magyar félvér ló látható.
A puszta legnagyobb atrakciója a csikósbemutató, amit magyar, német és angol műsorvezető vezet a vendégek igényétől függően. A csikósbemutatót hét csikós mutatja be.
- bugaci ménes hajtása a látófára felmászott csikós jelzésére
- pusztaötös bemutatója
- csikósok ügyességi feladatai (lófektetés, ültetés, ostorpattogtatás, anyósverés, székfoglaló, köcsögverés, poharas-vágta, kendőtépés)
- szamárültetés, fektetés
- a vendégek maguk is kipróbálhatják a csikósélet szépségeit (szőrén lovaglás, ostorpattogtatás)

Forrás: www.szelidi-to.hu

Petőfi Sándor - Szülőház és Emlékmúzeum
A világon a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Édesapja hentes-és mészárosként a megye egész területét bejárta, így környékünk Petőfi - emlékekben gazdag. A költő szülővárosában sikerült eredeti állapotában megőrizni és autentikusan berendezni a szülőházat, létrehozni egy Európa-szerte is különleges műfordítói szoborparkot, egy színvonalas irodalmi múzeumot , melynek része egy kisgaléria is.
A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be.
A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, is itt áll a világ első köztéri Petőfi - szobra is.
A két múzeumot a műfordítói szoborpark köti össze, ahol jelenleg 14 - Petőfi verseit is fordító - elismert külföldi költő szobra áll.
Az új irodalmi múzeumban helyet kapott a mintegy 16.000 lakosú város története, itt látható multimédiás és hagyományos feldolgozásban a Petőfi - életmű, és bemutatjuk, hogyan él tovább a költő Kiskőrös és a világ gondolkodásában, mindennapjaiban, emlékeiben.
A múzeum emeletén a galériában a költő életéhez vagy életművéhez kapcsolódó képzőművészeti kollekció látható.
A város központjában még egy impozáns, egész alakos Petőfi -, és egy Szendrey Júlia - szobor őrzi a költő emlékét.
A múzeumegyüttes része még a Szlovák Tájház is, mely a XVIII. század elején Kiskőrösre telepített szlovákság életmódját, öltözködési és kulturális tradícióit mutatja be.

Forrás: www.petofimuzeum.hu

Érseki kincstár (Főszékesegyház, Szentháromság tér.) A főszékesegyház kápolnakoszorújának északi felében 1988. augusztus 19-én nyitották meg az egyházmegyében összegyűjtött egyházi kincsekből álló gyűjteményt. A kincstár előterében látható a középkori építészetének két jeles emléke, a második kalocsai székesegyház régészeti feltárásakor előkerült, a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő u. n. „kalocsai királyfej” másolata és a székesegyház egyik építőjének, Rovó Mártonnak nevét megörökítő kőgerenda „Martinus Ravesu lapicida jacet hic” felirattal. A kincstár látogatható naponta 9-17 óra között. November 1-től április 30-ig zárva van, de a (78) 462-166-os telefonon tett előzetes bejelentés alapján fogadják a látogatókat.
Forrás: www.kalocsa.hu